 |
 |
|
 |
 |
|
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
A TERMÉSZET INTIM ÉRINTÉSE
De nem csak ezekről az adatokról hallgat a világ a női higiénés termékekkel kapcsolatban. Furcsa módon az is "titok", hogy miből készülnek a betétek és tamponok. Egyetlen ilyen termék csomagolásán sincsenek feltüntetve az összetevők, ami példátlan a kereskedelemben! A legtöbb, amit megtudhatunk az egyik cég tamponjáról, hogy "elemi szálakból" épül fel. A többit a fantáziánkba bízzák és a testünkre - legintimebb testrészünkre - hogy vajon jelzi-e, hogy van-e a termékben valami, ami kellemetlenséget okoz. Bizony egyre több nő panaszkodik visszatérő gyulladásokról, fertőzésekről, allergiás reakciókról, de talán keveseknek jut eszébe, hogy ezeknek a vidám színekbe csomagolt, "láthatatlan" (invisible), légáteresztő, illatosított, szárnyas csodáknak köze lehet a panaszokhoz.
Ha az összetevőket nem is ismerjük, az biztos, hogy előállításukhoz klórt is használnak, aminek maradványa a betétekben, illetve tamponokban felboríthatja a hüvely természetes pH-értékét. A klórral történő fehérítési folyamat nem csak súlyosan szennyezi vizeinket, de egyik mellékterméke a dioxin, mely roncsolja a májat, gyengíti az immunrendszert és nem mellesleg rákkeltő anyag. Ennyi elgondolkodtató és talán ijesztő adat után felmerülhet a kérdés, hogy mi a megoldás. A menstruációról szóló előadásaimban éveken keresztül csak a hallgatóság szívét fájdítottam azzal, hogy bemutattam, külföldön milyen alternatívákat kínál a kereskedelem, de szerencsére ma már itthon is kaphatóak környezetbarát termékek: bio vattából készült betétek és tamponok, tengeri szivacs, mosható betétek és a menstruációs "kehely".
A fentiekből kiderülhetett, hogy környezetvédelmi és egészségi szempontból is mennyire fontos lenne kicsit tudatosabban fordulni a női testnek, nőiségünknek ehhez a hónapról hónapra visszatérő történéséhez. Számomra az "alternatív" női higiénés termékek erről is szólnak. Azzal, hogy tudatosan választok, hogy nem csak undorodva dobom ki a használt betétemet, hogy intimebb kapcsolatban maradok legintimebb részemmel, valamit újra átélhetek abból, amit régi korok és kultúrák asszonyai még tudtak: hogy a menstruáció nem havibaj, hanem - ahogy erről egy szép régi szavunk tanúskodik - virágzás. Amerikai indián és afrikai törzseknél, Indiában és sok más helyen az először menstruáló lánykáknak közös ünneplésben, beavatásban volt részük, a menstruáló nőknek lehetőségük volt az elvonulásra, pihenésre, feltöltődésre és tisztelet övezte őket ezeken a különleges "szent" napokon, amikor egy nő a "holdján volt", vagyis - a hold analógiáinak mentén - az érzelmeivel, intuícióval, nőiségének leglényegével kerülhetett kapcsolatba. A mi kultúránk ugyan megnehezíti nekünk, hogy így élessük meg ezeket a napokat, de egy kis odafigyeléssel, pozitív ráhangolódással elindulhatunk ezen az úton.
Hoppál Bori Testtudat-oktató
E-mail: borihopp@gmail.com
Egyes kultúrákban a nőiségnek fontos része a menstruáció. A ciklus kezdetét a navahó indiánok mai napig megünneplik, de hasonló szertartásokat végeznek Dél-Indiában, Sri Lankán, valamint Afrika déli és nyugati részein is.
A fejlett nyugati társadalmakban nemcsak az ünneplés marad el, arról sem beszélünk, hogy a tampon és a betét használata milyen hatással van a szervezetünkre és a környezetünkre. Emiatt azok a termékek is kevesek számára ismertek, amik az általánosan elterjedt márkákhoz képest alternatívát nyújtanak.
"A tampon okozta toxikus sokk szindróma (TSS) viszonylag közismert. A tampongyártók azzal védekeztek, hogy a dioxin csekély mértékben található termékeikben, de a helyzet az, hogy egy nő élete során 10-15 000 tampont használ el, miközben jelentősen felgyülemlik a méreganyag."
Nem tudjuk, mit tartalmaznak.
Sem a tamponok, sem a betétek csomagolásán nem tüntetik fel, hogy milyen anyagokat tartalmaznak, és a nagyobb gyártók weboldalai is csak részinformációkkal szolgálnak. A mai tamponok általában pamutból, műselyemből, vagy a kettő keverékéből készülnek, és előállításukhoz klórt is használnak. Ezen felül található bennük illatanyagok és más adalékanyagok, de a gyártók ezekről sem adnak felvilágosítást. A fehérítés során dioxin is kerül beléjük, de a legtöbb gyártó azt állítja, hogy ez a mennyiség nem jelent egészségügyi kockázatot.
Ezek az összetevők okozhatnak egyszerűen csak irritációt, allergiás tüneteket, de a tampon extrém esetekben toxikus sokk szindrómát is előidézhet. Ennek a ritka, de veszélyes bakteriális fertőzésnek a veszélyére már a tamponok csomagolásán is felhívják a figyelmet. A tünetei láz, hányinger, hasmenés és a bőrön megjelenő piros foltok.
 |
Arról sokat hallunk, hogy mennyire környezetszennyező az eldobható pelenka és ma már sok környezettudatos édesanya választ alternatív megoldásokat. De mi a helyzet a betétekkel és tamponokkal? Egy amerikai felmérés szerint egy átlagos nő kb. 10-12000 tampont ill. betétet használ el élete során, ami azt jelenti, hogy "csak" Amerikában évente 11,3 milliárd eldobható betét kerül a szeméttelepekre. Talán annak sem vagyunk tudatában, hogy egy eldobható betét kb. 500 év alatt bomlik le!! |
Ha az összetevőket nem is ismerjük, az biztos, hogy előállításukhoz klórt is használnak, aminek maradványa a betétekben, illetve tamponokban felboríthatja a hüvely természetes pH-értékét. A klórral történő fehérítési folyamat nem csak súlyosan szennyezi vizeinket, de egyik mellékterméke a dioxin, mely roncsolja a májat, gyengíti az immunrendszert és nem mellesleg rákkeltő anyag. Ennyi elgondolkodtató és talán ijesztő adat után felmerülhet a kérdés, hogy mi a megoldás. A menstruációról szóló előadásaimban éveken keresztül csak a hallgatóság szívét fájdítottam azzal, hogy bemutattam, külföldön milyen alternatívákat kínál a kereskedelem, de szerencsére ma már itthon is kaphatóak környezetbarát termékek: bio vattából készült betétek és tamponok, tengeri szivacs, mosható betétek és a menstruációs "kehely".
A fentiekből kiderülhetett, hogy környezetvédelmi és egészségi szempontból is mennyire fontos lenne kicsit tudatosabban fordulni a női testnek, nőiségünknek ehhez a hónapról hónapra visszatérő történéséhez. Számomra az "alternatív" női higiénés termékek erről is szólnak. Azzal, hogy tudatosan választok, hogy nem csak undorodva dobom ki a használt betétemet, hogy intimebb kapcsolatban maradok legintimebb részemmel, valamit újra átélhetek abból, amit régi korok és kultúrák asszonyai még tudtak: hogy a menstruáció nem havibaj, hanem - ahogy erről egy szép régi szavunk tanúskodik - virágzás. Amerikai indián és afrikai törzseknél, Indiában és sok más helyen az először menstruáló lánykáknak közös ünneplésben, beavatásban volt részük, a menstruáló nőknek lehetőségük volt az elvonulásra, pihenésre, feltöltődésre és tisztelet övezte őket ezeken a különleges "szent" napokon, amikor egy nő a "holdján volt", vagyis - a hold analógiáinak mentén - az érzelmeivel, intuícióval, nőiségének leglényegével kerülhetett kapcsolatba. A mi kultúránk ugyan megnehezíti nekünk, hogy így élessük meg ezeket a napokat, de egy kis odafigyeléssel, pozitív ráhangolódással elindulhatunk ezen az úton.
Hoppál Bori Testtudat-oktató
E-mail: borihopp@gmail.com
Egyes kultúrákban a nőiségnek fontos része a menstruáció. A ciklus kezdetét a navahó indiánok mai napig megünneplik, de hasonló szertartásokat végeznek Dél-Indiában, Sri Lankán, valamint Afrika déli és nyugati részein is.
A fejlett nyugati társadalmakban nemcsak az ünneplés marad el, arról sem beszélünk, hogy a tampon és a betét használata milyen hatással van a szervezetünkre és a környezetünkre. Emiatt azok a termékek is kevesek számára ismertek, amik az általánosan elterjedt márkákhoz képest alternatívát nyújtanak.
"A tampon okozta toxikus sokk szindróma (TSS) viszonylag közismert. A tampongyártók azzal védekeztek, hogy a dioxin csekély mértékben található termékeikben, de a helyzet az, hogy egy nő élete során 10-15 000 tampont használ el, miközben jelentősen felgyülemlik a méreganyag."
Nem tudjuk, mit tartalmaznak.
Sem a tamponok, sem a betétek csomagolásán nem tüntetik fel, hogy milyen anyagokat tartalmaznak, és a nagyobb gyártók weboldalai is csak részinformációkkal szolgálnak. A mai tamponok általában pamutból, műselyemből, vagy a kettő keverékéből készülnek, és előállításukhoz klórt is használnak. Ezen felül található bennük illatanyagok és más adalékanyagok, de a gyártók ezekről sem adnak felvilágosítást. A fehérítés során dioxin is kerül beléjük, de a legtöbb gyártó azt állítja, hogy ez a mennyiség nem jelent egészségügyi kockázatot.
Ezek az összetevők okozhatnak egyszerűen csak irritációt, allergiás tüneteket, de a tampon extrém esetekben toxikus sokk szindrómát is előidézhet. Ennek a ritka, de veszélyes bakteriális fertőzésnek a veszélyére már a tamponok csomagolásán is felhívják a figyelmet. A tünetei láz, hányinger, hasmenés és a bőrön megjelenő piros foltok.
